A vonatkozó törvény szerint áldozat az a magyar állampolgár, aki  Magyarország területén elkövetett bűncselekmény vagy Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés természetes személy sértettje, továbbá áldozat az is, aki a fenti bűncselekmény vagy szabálysértés közvetlen következményeként hátrányt, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el. A sértett fogalma a büntetőeljárási jog szerint az a – jelen esetben – természetes személy, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszélyeztette. Áldozat tehát az, akit például megloptak vagy megvertek, de természetesen ennél sokkal szélesebbek az áldozattá válás…

Az ajándékozási illeték a vagyonszerzési illeték egyik fajtája. A korábban részletesen taglalt ajándékozási jogügylethez kapcsolódik, ajándékozási illetéket annak kell fizetnie, aki ajándékozás útján vagyont szerzett, kivéve, ha a jogügylet mentes az illeték alól. Az ajándékozási illeték tárgya lehet ingatlan ajándékozása, ingó ajándékozása, esetleg vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása. Az utóbbira például szolgál, amikor valaki a saját tulajdonú dolgán – gyakran ingatlanán – másnak haszonélvezeti jogot enged, ellenérték nélkül, ingyenesen. Az ajándékozás akkor esik illetékfizetés alá, ha a jogügyletről okiratot állítottak ki vagy ingó ajándékozása esetén az egy főre jutó ajándék forgalmi értéke meghaladja a…

Az ajándékozási szerződés olyan kétoldalú jogügylet, ahol a szolgáltatással szemben nincs ellenszolgáltatás, hiszen a jogügylet a kétoldalúsága mellett ingyenes. A jogszabály is így fogalmaz: ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó dolog tulajdonjogának ingyenes átruházására, a megajándékozott a dolog átvételére köteles. A kétoldalúság azt jelenti, hogy az ajándékozottnak kifejezett elfogadó nyilatkozatot kell tennie az ajándék elfogadása kapcsán. Ha az ajándékozási szerződés tárgya ingatlan, az ajándékozó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is. Ha a szerződés tárgya ingatlan, az ajándékozási szerződést írásba kell foglalni. Miután az ajándékozás ingyenes jogügylet, vannak rá vonatkozó, speciális szabályok,…

Az apai jogállás alapulhat házassági köteléken, reprodukciós eljáráson, apai elismerő nyilatkozaton és bírósági határozaton. A házassági kötelekén alapuló vélelem A gyermek apjának - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a gyermek fogamzási idejének kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állt. A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt. Fontos…

2022. január 1-én lépett hatályba az az adókedvezmény, mely szerint a 25 év alatti fiatalokat a bérjellegű jövedelmükből személyi jövedelemadó mentesség illeti meg. A kedvezmény utoljára abban a hónapban, illeti meg őket, amelyikben a 25. életévüket betöltik. Ez az adókedvezmény 2026. január 1. napját követően is hatályban marad. A bérjellegű jövedelmek – amire a kedvezmény jár - közül legismertebb a munkaviszonyból, illetve a közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelmek, de ide tartozik a vállalkozói kivét összege is, továbbá az adóköteles társadalombiztosítási ellátások is, például a táppénz. A kedvezménnyel érintett jövedelemnek van egy felső határa, ami szerint…

Magyarország Alaptörvénye a 8. cikkben szabályozza az országos népszavazásra vonatkozó alapvető rendelkezéseket. A népszavazást az Országgyűlés rendeli el. Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezése esetén az Országgyűlésnek nincs mérlegelési joga, az országos népszavazást el kell rendelnie. Országos népszavazást kezdeményezhet a köztársasági elnök és a Kormány is, ezen esetekben az Országgyűlés azonban nem köteles a népszavazást elrendelni. Külön szabály van arra, amikor a kezdeményező választópolgárok száma a százezret meghaladja, de nem éri el a kétszázezret.  Ebben az esetben az Országgyűlés köteles megtárgyalni a kezdeményezést, de azt vissza is utasíthatja. Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe…

A fogalmat a 2014. március 15. óta hatályos Ptk.már nem ismeri, de a köznyelvben a mai napig él. Házasság felbontásakor, élettársi kapcsolat megszakadásakor merül fel a közös gyermek "elhelyezésének"", tehát annak a kérdése, hogy a közös gyermek melyik szülő háztartásában nevelkedjen a továbbiakban. A külön élő szülő pedig tartásdíjjal járul hozzá a gyermek eltartásához és a kapcsolattartás szabályai szarint találkozik meghatározott időközönként a gyermekkel, illetve tartja vele más módokon - telefon, viideochat, e-mail - a kapcsolatot. A korábbi gyermekelhelyezés helyébe a szülői felügyelet gyakorlása lépett. Korábban a gyermekelhelyezés a szülői felügyelet jogosítványainak összességét jelentette.…

A házasság felbontása vagy egyébként szülői felügyelet rendezése során általában megtörténik a különélő szülő és a kiskorú gyermek közti kapcsolattartás szabályozása. A szabályozás történhet bírósági egyezséggel vagy ítélettel, esetleg gyámhatósági határozattal. A bíróság ítélete, a bíróság által jóváhagyott egyezség, továbbá a gyámhatóság határozata azok az okiratok, melyek a végrehajtás alapjai lehetnek. A végrehajtás járásbírósági hatáskörbe a tartozik és a bíróság nemperes eljárásban dönt a végrehajtásról. A kapcsolattartás nemcsak joga, hanem kötelessége is a különélő szülőnek, ezért az elmaradt kapcsolattartás miatt a szülői felügyeletet gyakorló szülő is kérhet végrehajtást a különélő szülő ellen. Ez azonban…

2018. január 1. óta hatályos az új Polgári Perrendtartás. A peres felek, irodám jelenlegi és reménybeli ügyfelei szempontjából a legfontosabb változások két irányba mutatnak. Megváltozott a polgári perek szerkezete és főszabályként kötelező ugyan a jogi képviselet., de a Pp.72.§ (2) bek. szerint a járásbíróságok előtti perekben - általában - mégsem kötelező,. ide értve a fellebbezési eljárást is. Járásbíróság előtti perek tipikusan a házassági bontóperek, a gyermekkel kapcsolatos, szülői felügyelet rendezése iránti perek, a köznyelvben a gyermekelhelyezési perek. A megváltozott perszerkezet a polgári pereket két szakaszra osztja, a perfelvételi szakaszra és az érdemi szakaszra. A…