A fogalmat a 2014. március 15. óta hatályos Ptk.már nem ismeri, de a köznyelvben a mai napig él. Házasság felbontásakor, élettársi kapcsolat megszakadásakor merül fel a közös gyermek "elhelyezésének"", tehát annak a kérdése, hogy a közös gyermek melyik szülő háztartásában nevelkedjen a továbbiakban. A külön élő szülő pedig tartásdíjjal járul hozzá a gyermek eltartásához és a kapcsolattartás szabályai szarint találkozik meghatározott időközönként a gyermekkel, illetve tartja vele más módokon - telefon, viideochat, e-mail - a kapcsolatot. A korábbi gyermekelhelyezés helyébe a szülői felügyelet gyakorlása lépett. Korábban a gyermekelhelyezés a szülői felügyelet jogosítványainak összességét jelentette.…

A házasság felbontása vagy egyébként szülői felügyelet rendezése során általában megtörténik a különélő szülő és a kiskorú gyermek közti kapcsolattartás szabályozása. A szabályozás történhet bírósági egyezséggel vagy ítélettel, esetleg gyámhatósági határozattal. A bíróság ítélete, a bíróság által jóváhagyott egyezség, továbbá a gyámhatóság határozata azok az okiratok, melyek a végrehajtás alapjai lehetnek. A végrehajtás járásbírósági hatáskörbe a tartozik és a bíróság nemperes eljárásban dönt a végrehajtásról. A kapcsolattartás nemcsak joga, hanem kötelessége is a különélő szülőnek, ezért az elmaradt kapcsolattartás miatt a szülői felügyeletet gyakorló szülő is kérhet végrehajtást a különélő szülő ellen. Ez azonban…

2018. január 1. óta hatályos az új Polgári Perrendtartás. A peres felek, irodám jelenlegi és reménybeli ügyfelei szempontjából a legfontosabb változások két irányba mutatnak. Megváltozott a polgári perek szerkezete és főszabályként kötelező ugyan a jogi képviselet., de a Pp.72.§ (2) bek. szerint a járásbíróságok előtti perekben - általában - mégsem kötelező,. ide értve a fellebbezési eljárást is. Járásbíróság előtti perek tipikusan a házassági bontóperek, a gyermekkel kapcsolatos, szülői felügyelet rendezése iránti perek, a köznyelvben a gyermekelhelyezési perek. A megváltozott perszerkezet a polgári pereket két szakaszra osztja, a perfelvételi szakaszra és az érdemi szakaszra. A…

2018. január 1-től hatályos a 2016. évi CL. tv., az Ákr., az általános közigazgatási rendtartás. A mindennapi életünknek része, hogy a közigazgatásban, mint ügyfél jelenünk meg. A közigazgatási hatóság határozata befolyásolja az életünket, hiszen jogot keletkeztet, amikor nyugdíjat állapít meg vagy éppen kötelezettséget határoz meg, amikor a különélő szülő terhére kapcsolattartást szabályoz. A kapcsolattartás ugyanis speciális, nemcsak joga, hanem kötelezettsége is a külön élő szülőnek. Az Ákr. a legtöbb közigazgatási hatósági eljárásban alkalmazandó jogszabály, azokat a kivételeket, melyekben egyáltalán nem alkalmazható, a törvény felsorolja, így például a szabálysértési eljárást, az adóigazgatási eljárást, a versenyfelügyeleti…

A 2003. évi LVIII. tv. rendelkezik a jogi segítségnyújtásról. Ezt a tevékenységet az állam jogi segítőkön keresztül biztosítja. Jogi segítő lehet – többek között – az az ügyvédi iroda, amelyik erre irányuló szerződést kötött az Igazságügyi Minisztériummal. A Horváth és Társa Ügyvédi Iroda évek óta szerződésben áll a minisztériummal. A jogi segítségnyújtás egyik formája a peren kívüli támogatás. A másik, az irodám praxisában gyakoribb, a peres támogatás. De a kettő össze is függ, mert a törvény 3.§ (1) bek. a. pontja szerint peren kívüli támogatás biztosítható a félnek, ha olyan jogvitában érintett, amellyel kapcsolatban…

Az Országgyűlés módosította a Munka Törvénykönyvét. Új jogintézményként bevezette a szülői szabadságot, a módosítás 2023. január 1-től hatályos. A jogszabály szerint a munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg, feltéve hogy a munkaviszonya legalább egy éve fennáll. A szülői szabadság esetében annak kiadására is a munkavállalóra kedvező szabályok érvényesek, mert a szülői szabadságot a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadását elhalaszthatja, ugyanakkor a munkavállaló már megkezdett ilyen szabadságát nem szakíthatja meg.…

Az Országgyűlés korábbi felhatalmazása alapján a Kormány az 596/2022. Korm. r-ben szabályozta a 30 év alatti anyák adókedvezményét, mely szabályozás 2023. január 1-én lép hatályba. Ez a kedvezmény a 4 vagy több gyermeket nevelő anyák, illetve a 25 év alatti fiatalok adókedvezménye után, de pl. az első házasok kedvezménye és a családi kedvezmény előtt érvényesíthető. A 30 év alatti anya fogalmát a Szja tv., a személyi jövedelemadóról szóló törvényre utalva állapítja meg a kormány rendelet. A kedvezményre az az anya jogosult, aki egyébként - más jogszabály szerint - gyermekre tekintettel családi pótlékra saját személyében…

"(...) Ha ez a szép regeIgaz hitté válna,Óh, de nagy boldogságSzállna a világra.És a gyarló emberEmber lenne újra,Talizmánja lenneA szomoru útra.Golgota nem volnaEz a földi élet,Egy erő hatná átA nagy mindenséget,Nem volna más vallás,Nem volna csak ennyi:Imádni az IstentÉs egymást szeretni...Karácsonyi regeHa valóra válna,Igazi boldogságSzállna a világra..." (Ady Endre: Karácsony)

A tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles. A tartásra kötelezett kötelezettsége kiterjed a tartásra jogosult lakhatásának biztosítására, élelemmel és ruházattal való ellátásárára, gondozására, betegsége esetén ápolására és gyógyíttatására, halála esetén illő eltemettetésére. A tartási szerződést írásba kell foglalni. Általában a szerződések létre jöhetnek szóban, írásban, esetleg ráutaló magatartással. A tartási szerződés azon szerződések közé tartozik, ahol az írásba foglalás érvényességi kellék. A szerződés alapesetben visszterhes, vagyis az eltartott valamilyen vagyontárgy- sokszor ingatlan - tulajdonjogát adja át az eltartónak,…