Az áldozatsegítés

A vonatkozó törvény szerint áldozat az a magyar állampolgár, aki  Magyarország területén elkövetett bűncselekmény vagy Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés természetes személy sértettje, továbbá áldozat az is, aki a fenti bűncselekmény vagy szabálysértés közvetlen következményeként hátrányt, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el. A sértett fogalma a büntetőeljárási jog szerint az a – jelen esetben – természetes személy, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszélyeztette. Áldozat tehát az, akit például megloptak vagy megvertek, de természetesen ennél sokkal szélesebbek az áldozattá válás…

0 Comments

Ajándékozási illeték

Az ajándékozási illeték a vagyonszerzési illeték egyik fajtája. A korábban részletesen taglalt ajándékozási jogügylethez kapcsolódik, ajándékozási illetéket annak kell fizetnie, aki ajándékozás útján vagyont szerzett, kivéve, ha a jogügylet mentes az illeték alól. Az ajándékozási illeték tárgya lehet ingatlan ajándékozása, ingó ajándékozása, esetleg vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása. Az utóbbira például szolgál, amikor valaki a saját tulajdonú dolgán – gyakran ingatlanán – másnak haszonélvezeti jogot enged, ellenérték nélkül, ingyenesen. Az ajándékozás akkor esik illetékfizetés alá, ha a jogügyletről okiratot állítottak ki vagy ingó ajándékozása esetén az egy főre jutó ajándék forgalmi értéke meghaladja a…

0 Comments

Ajándékozási szerződés

Az ajándékozási szerződés olyan kétoldalú jogügylet, ahol a szolgáltatással szemben nincs ellenszolgáltatás, hiszen a jogügylet a kétoldalúsága mellett ingyenes. A jogszabály is így fogalmaz: ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó dolog tulajdonjogának ingyenes átruházására, a megajándékozott a dolog átvételére köteles. A kétoldalúság azt jelenti, hogy az ajándékozottnak kifejezett elfogadó nyilatkozatot kell tennie az ajándék elfogadása kapcsán. Ha az ajándékozási szerződés tárgya ingatlan, az ajándékozó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is. Ha a szerződés tárgya ingatlan, az ajándékozási szerződést írásba kell foglalni. Miután az ajándékozás ingyenes jogügylet, vannak rá vonatkozó, speciális szabályok,…

0 Comments

Az apai jogállásról, az apaság vélelméről

Az apai jogállás alapulhat házassági köteléken, reprodukciós eljáráson, apai elismerő nyilatkozaton és bírósági határozaton. A házassági kötelekén alapuló vélelem A gyermek apjának - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a gyermek fogamzási idejének kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állt. A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt. Fontos…

0 Comments

A 25 év alatti fiatalok adókedvezménye

2022. január 1-én lépett hatályba az az adókedvezmény, mely szerint a 25 év alatti fiatalokat a bérjellegű jövedelmükből személyi jövedelemadó mentesség illeti meg. A kedvezmény utoljára abban a hónapban, illeti meg őket, amelyikben a 25. életévüket betöltik. Ez az adókedvezmény 2026. január 1. napját követően is hatályban marad. A bérjellegű jövedelmek – amire a kedvezmény jár - közül legismertebb a munkaviszonyból, illetve a közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelmek, de ide tartozik a vállalkozói kivét összege is, továbbá az adóköteles társadalombiztosítási ellátások is, például a táppénz. A kedvezménnyel érintett jövedelemnek van egy felső határa, ami szerint…

0 Comments

Az országos népszavazásról

Magyarország Alaptörvénye a 8. cikkben szabályozza az országos népszavazásra vonatkozó alapvető rendelkezéseket. A népszavazást az Országgyűlés rendeli el. Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezése esetén az Országgyűlésnek nincs mérlegelési joga, az országos népszavazást el kell rendelnie. Országos népszavazást kezdeményezhet a köztársasági elnök és a Kormány is, ezen esetekben az Országgyűlés azonban nem köteles a népszavazást elrendelni. Külön szabály van arra, amikor a kezdeményező választópolgárok száma a százezret meghaladja, de nem éri el a kétszázezret.  Ebben az esetben az Országgyűlés köteles megtárgyalni a kezdeményezést, de azt vissza is utasíthatja. Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe…

0 Comments

A gyermekelhelyezésról

A fogalmat a 2014. március 15. óta hatályos Ptk.már nem ismeri, de a köznyelvben a mai napig él. Házasság felbontásakor, élettársi kapcsolat megszakadásakor merül fel a közös gyermek "elhelyezésének"", tehát annak a kérdése, hogy a közös gyermek melyik szülő háztartásában nevelkedjen a továbbiakban. A külön élő szülő pedig tartásdíjjal járul hozzá a gyermek eltartásához és a kapcsolattartás szabályai szarint találkozik meghatározott időközönként a gyermekkel, illetve tartja vele más módokon - telefon, viideochat, e-mail - a kapcsolatot. A korábbi gyermekelhelyezés helyébe a szülői felügyelet gyakorlása lépett. Korábban a gyermekelhelyezés a szülői felügyelet jogosítványainak összességét jelentette.…

0 Comments

A kapcsolattartás végrehajtásáról

A házasság felbontása vagy egyébként szülői felügyelet rendezése során általában megtörténik a különélő szülő és a kiskorú gyermek közti kapcsolattartás szabályozása. A szabályozás történhet bírósági egyezséggel vagy ítélettel, esetleg gyámhatósági határozattal. A bíróság ítélete, a bíróság által jóváhagyott egyezség, továbbá a gyámhatóság határozata azok az okiratok, melyek a végrehajtás alapjai lehetnek. A végrehajtás járásbírósági hatáskörbe a tartozik és a bíróság nemperes eljárásban dönt a végrehajtásról. A kapcsolattartás nemcsak joga, hanem kötelessége is a különélő szülőnek, ezért az elmaradt kapcsolattartás miatt a szülői felügyeletet gyakorló szülő is kérhet végrehajtást a különélő szülő ellen. Ez azonban…

0 Comments

Kell-e ügyvéd a polgári perben?

2018. január 1. óta hatályos az új Polgári Perrendtartás. A peres felek, irodám jelenlegi és reménybeli ügyfelei szempontjából a legfontosabb változások két irányba mutatnak. Megváltozott a polgári perek szerkezete és főszabályként kötelező ugyan a jogi képviselet., de a Pp.72.§ (2) bek. szerint a járásbíróságok előtti perekben - általában - mégsem kötelező,. ide értve a fellebbezési eljárást is. Járásbíróság előtti perek tipikusan a házassági bontóperek, a gyermekkel kapcsolatos, szülői felügyelet rendezése iránti perek, a köznyelvben a gyermekelhelyezési perek. A megváltozott perszerkezet a polgári pereket két szakaszra osztja, a perfelvételi szakaszra és az érdemi szakaszra. A…

0 Comments

Nincs több bejegyzés

Hiba történt betöltés közben