Az ajándékozási illeték a vagyonszerzési illeték egyik fajtája. A korábban részletesen taglalt ajándékozási jogügylethez kapcsolódik, ajándékozási illetéket annak kell fizetnie, aki ajándékozás útján vagyont szerzett, kivéve, ha a jogügylet mentes az illeték alól.

Az ajándékozási illeték tárgya lehet ingatlan ajándékozása, ingó ajándékozása, esetleg vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása. Az utóbbira például szolgál, amikor valaki a saját tulajdonú dolgán – gyakran ingatlanán – másnak haszonélvezeti jogot enged, ellenérték nélkül, ingyenesen.

Az ajándékozás akkor esik illetékfizetés alá, ha a jogügyletről okiratot állítottak ki vagy ingó ajándékozása esetén az egy főre jutó ajándék forgalmi értéke meghaladja a 150.000.-Ft-ot.

Az ajándékozási illeték általános mértéke 18%, lakástulajdon esetében 9%. Az illeték alapja a megajándékozottnak jutó vagyon tiszta értéke, ami azt jelenti, hogy ha például az ajándékozó fenntartja a haszonélvezeti jogát a dologra, akkor a megajándékozott illetékfizetésének alapja a dolog teljes forgalmi értékének és az ajándékozó haszonélvezeti joga értékének különbözete lesz.

Fontos megemlíteni, hogy mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa által megszerzett ajándék, továbbá az ajándékozó testvére által megszerzett ajándék is. Testvér alatt nem csak – a köznyelv szerinti – édestestvért kell érteni, hanem a féltestvért is.

Kelt, Kiskunfélegyháza, 2026. május 13.