A házasság felbontása vagy egyébként szülői felügyelet rendezése során általában megtörténik a különélő szülő és a kiskorú gyermek közti kapcsolattartás szabályozása. A szabályozás történhet bírósági egyezséggel vagy ítélettel, esetleg gyámhatósági határozattal.

A bíróság ítélete, a bíróság által jóváhagyott egyezség, továbbá a gyámhatóság határozata azok az okiratok, melyek a végrehajtás alapjai lehetnek. A végrehajtás járásbírósági hatáskörbe a tartozik és a bíróság nemperes eljárásban dönt a végrehajtásról. A kapcsolattartás nemcsak joga, hanem kötelessége is a különélő szülőnek, ezért az elmaradt kapcsolattartás miatt a szülői felügyeletet gyakorló szülő is kérhet végrehajtást a különélő szülő ellen. Ez azonban a gyakorlatban a legritkább esetben fordul elő.

A nemperes eljárás lefolytatására az a járásbíróság illetékes, amelynek területén a kapcsolattartással érintett gyermek belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye található. Ha az illetékes bíróság ennek alapján nem állapítható meg, az eljárásra a Budai Központi Kerületi Bíróság az illetékes. A jogszabály részletesen szabályozza, hogy a kérelemnek mit kell tartalmazni. Fontos szabály, hogy a végrehajtási kérelmet a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegésétől vagy annak a kérelmező tudomására jutásától számított 30 napon belül lehet előterjeszteni. A határidőt az elmaradt kapcsolattartás pótlása esetén a kapcsolattartás pótlására megállapított legközelebbi megfelelő időpont lejártától kell számítani.

A kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegésének minősül, ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett neki felróható okból határidőben nem tesz eleget kapcsolattartási kötelezettségének, a határozatban megállapított határidő alatt nem pótolja az elmaradt kapcsolattartást, a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza vagy egyéb módon meghiúsítja a gyermekkel való zavartalan kapcsolattartást.

Az eljárás gyorsítását szolgálja, hogy a bíróság nem köteles személyes meghallgatást tartani, bizonyítást hivatalból is felvehet, de csak akkor, ha enélkül a kérelem nem bírálható el. További fontos szabály, hogy a bíróság soron kívül jár el, tehát – egyebek mellett – nem alkalmazhatók a határidőkre az ítélkezési szünet szabályai, tehát pl. a fellebbezési vagy egyéb, bírósági határidőbe a július 15. és augusztus 20. közötti napok is bele számítanak.

Amennyiben a bíróság a végrehajtási kérelemnek helyt ad, vagyis megállapítja, hogy a kérelmezett megszegte a kapcsolattartás szabályait, felhívja a kérelmezettet, hogy a végzés kézhezvételét követően esedékes kapcsolattartásnak a kapcsolattartásra vonatkozó határozat szerinti időpontban és módon tegyen eleget, a kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartás pótlását a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül biztosítsa, és megjelöli a pótlás végső határidejét vagy ha a kapcsolattartásnak egyéb, a kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható akadálya volt, annak elhárulását követően biztosítsa a gyermekkel való zavartalan kapcsolattartást.

Erre irányuló kérelem esetén a bíróság kötelezi továbbá a kérelmezettet a kapcsolattartás elmaradásával kérelmezőnek okozott költségek megtérítésére is, illetve – amennyiben jogi képviselővel járt el a kérelmező – a jogi képviselettel felmerülő költségek viselésére is. A végrehajtási eljárásnak illetéke is van, melynek összege 6.000.-Ft. Azonban az eljárás költségfeljegyzési jogos, ami azt jelenti, hogy az eljárás megindításakor az illetéket nem kell megfizetni, azt végül – ha a kérelemnek a bíróság helyt ad – a kérelmezett fizeti meg az illetékes hatóság részére.

Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező, de ahhoz, hogy az eljárás során keletkező iratok szakszerűek legyenek, a kérelmező minden lehetséges jogát érvényesíteni tudja, érdemes ügyvédnek megbízást adni a jogi képviseletre, az eljárás kapcsán.

Kelt, Kiskunfélegyháza, 2024. május 15.