Az ajándékozási szerződés olyan kétoldalú jogügylet, ahol a szolgáltatással szemben nincs ellenszolgáltatás, hiszen a jogügylet a kétoldalúsága mellett ingyenes. A jogszabály is így fogalmaz: ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó dolog tulajdonjogának ingyenes átruházására, a megajándékozott a dolog átvételére köteles. A kétoldalúság azt jelenti, hogy az ajándékozottnak kifejezett elfogadó nyilatkozatot kell tennie az ajándék elfogadása kapcsán.

Ha az ajándékozási szerződés tárgya ingatlan, az ajándékozó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is. Ha a szerződés tárgya ingatlan, az ajándékozási szerződést írásba kell foglalni.

Miután az ajándékozás ingyenes jogügylet, vannak rá vonatkozó, speciális szabályok, „könnyebbségek” a visszterhes jogügyletekhez képest, így példaként az adásvételhez képest.

A szerződés teljesítését ugyanis az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után saját körülményeiben vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle nem várható el. Példaként említve, megroppant az anyagi helyzete vagy megromlott az ajándékozotthoz fűződő viszonya.

Az ajándékozási szerződést követően, azt „visszacsinálni” sem lehet „csak úgy”, bármennyire is ingyenes volt a jogügylet. A „szerződés a felek közt törvény” elve miatt az ajándék későbbi esetleges visszakövetelésének csak jogszabályi feltételek teljesülése esetén lehet helye.

  – A meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti, ha arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. A megajándékozott nem köteles az ajándék visszaadására, ha az ajándékozó létfenntartását járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja.

 – Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket.

 – Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor.

Talán az utóbbi eset a leggyakoribb, amikor az ajándékozó „csalódik” az ajándékozottban, mert az ajándékozott nem úgy tesz, ahogy azt az ajándékozó remélte. Példaként: az ígért gondoskodást nem nyújtja, a jegyességet egyoldalúan felbontja.

A visszakövetelés további korlátja, hogy visszakövetelésnek nincs helye, ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta. A megbocsátás fogalmát is körül írja a jogszabály: megbocsátásnak, illetve a visszakövetelésről való lemondásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb időn keresztül nem követeli vissza.

A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének pedig egyáltalán nincs helye.

Kelt, Kiskunfélegyháza, 2026. május 12.