2018. január 1. óta hatályos az új Polgári Perrendtartás. A peres felek, irodám jelenlegi és reménybeli ügyfelei szempontjából a legfontosabb változások két irányba mutatnak. Megváltozott a polgári perek szerkezete és főszabályként kötelező ugyan a jogi képviselet., de a Pp.72.§ (2) bek. szerint a járásbíróságok előtti perekben - általában - mégsem kötelező,. ide értve a fellebbezési eljárást is. Járásbíróság előtti perek tipikusan a házassági bontóperek, a gyermekkel kapcsolatos, szülői felügyelet rendezése iránti perek, a köznyelvben a gyermekelhelyezési perek. A megváltozott perszerkezet a polgári pereket két szakaszra osztja, a perfelvételi szakaszra és az érdemi szakaszra. A…
2018. január 1-től hatályos a 2016. évi CL. tv., az Ákr., az általános közigazgatási rendtartás. A mindennapi életünknek része, hogy a közigazgatásban, mint ügyfél jelenünk meg. A közigazgatási hatóság határozata befolyásolja az életünket, hiszen jogot keletkeztet, amikor nyugdíjat állapít meg vagy éppen kötelezettséget határoz meg, amikor a különélő szülő terhére kapcsolattartást szabályoz. A kapcsolattartás ugyanis speciális, nemcsak joga, hanem kötelezettsége is a külön élő szülőnek. Az Ákr. a legtöbb közigazgatási hatósági eljárásban alkalmazandó jogszabály, azokat a kivételeket, melyekben egyáltalán nem alkalmazható, a törvény felsorolja, így például a szabálysértési eljárást, az adóigazgatási eljárást, a versenyfelügyeleti…
A 2003. évi LVIII. tv. rendelkezik a jogi segítségnyújtásról. Ezt a tevékenységet az állam jogi segítőkön keresztül biztosítja. Jogi segítő lehet – többek között – az az ügyvédi iroda, amelyik erre irányuló szerződést kötött az Igazságügyi Minisztériummal. A Horváth és Társa Ügyvédi Iroda évek óta szerződésben áll a minisztériummal. A jogi segítségnyújtás egyik formája a peren kívüli támogatás. A másik, az irodám praxisában gyakoribb, a peres támogatás. De a kettő össze is függ, mert a törvény 3.§ (1) bek. a. pontja szerint peren kívüli támogatás biztosítható a félnek, ha olyan jogvitában érintett, amellyel kapcsolatban…
Az Országgyűlés módosította a Munka Törvénykönyvét. Új jogintézményként bevezette a szülői szabadságot, a módosítás 2023. január 1-től hatályos. A jogszabály szerint a munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg, feltéve hogy a munkaviszonya legalább egy éve fennáll. A szülői szabadság esetében annak kiadására is a munkavállalóra kedvező szabályok érvényesek, mert a szülői szabadságot a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadását elhalaszthatja, ugyanakkor a munkavállaló már megkezdett ilyen szabadságát nem szakíthatja meg.…
Az Országgyűlés korábbi felhatalmazása alapján a Kormány az 596/2022. Korm. r-ben szabályozta a 30 év alatti anyák adókedvezményét, mely szabályozás 2023. január 1-én lép hatályba. Ez a kedvezmény a 4 vagy több gyermeket nevelő anyák, illetve a 25 év alatti fiatalok adókedvezménye után, de pl. az első házasok kedvezménye és a családi kedvezmény előtt érvényesíthető. A 30 év alatti anya fogalmát a Szja tv., a személyi jövedelemadóról szóló törvényre utalva állapítja meg a kormány rendelet. A kedvezményre az az anya jogosult, aki egyébként - más jogszabály szerint - gyermekre tekintettel családi pótlékra saját személyében…
"(...) Ha ez a szép regeIgaz hitté válna,Óh, de nagy boldogságSzállna a világra.És a gyarló emberEmber lenne újra,Talizmánja lenneA szomoru útra.Golgota nem volnaEz a földi élet,Egy erő hatná átA nagy mindenséget,Nem volna más vallás,Nem volna csak ennyi:Imádni az IstentÉs egymást szeretni...Karácsonyi regeHa valóra válna,Igazi boldogságSzállna a világra..." (Ady Endre: Karácsony)
A tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles. A tartásra kötelezett kötelezettsége kiterjed a tartásra jogosult lakhatásának biztosítására, élelemmel és ruházattal való ellátásárára, gondozására, betegsége esetén ápolására és gyógyíttatására, halála esetén illő eltemettetésére. A tartási szerződést írásba kell foglalni. Általában a szerződések létre jöhetnek szóban, írásban, esetleg ráutaló magatartással. A tartási szerződés azon szerződések közé tartozik, ahol az írásba foglalás érvényességi kellék. A szerződés alapesetben visszterhes, vagyis az eltartott valamilyen vagyontárgy- sokszor ingatlan - tulajdonjogát adja át az eltartónak,…
2014. március 15. előtt - a régi Ptk. hatálya alatt - a közös végrendelet, vagyis több személynek egy okiratba foglalt végrendelete érvénytelen volt. A főszabály az új, jelenleg hatályos Ptk-ban is ez: két vagy több személynek bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen. A jelenleg hatályos Ptk. azonban tovább lépett a korábbinál és egyetlen esetben - kivételként - érvényesnek tekinti a közös végrendeletet. Abban az esetben, ha házastársak teszik, az életközösségük fennállása idején és az okirat megfelel bizonyos alaki feltételeknek. Ezek a feltételek például a más által írt végrendelet esetén: a végrendelkezők egymás…
Az ügyvédi megbízás alapján végezhető tevékenységek közül szinte mindenki találkozik azzal, amikor az ügyvéd okiratot szerkeszt, továbbá az okiratot ellenjegyzéssel látja el A legtipikusabb alkalmak egyike, amikor ingatlan tulajdonjoga cserél gazdát, tehát az ingatlannal kapcsolatos adásvételi szerződés. .A tulajdonjog átszállhat ingyenes jogügylet keretében is, ajándékozás címén, de szerződésben történhet az ingatlan megterhelése is, pl. amikor a tulajdonos haszonélvezeti jogot enged az ingatlanára, a másik szerződő fél javára. A jogszabály szerint ingatlanra vonatkozó tulajdonjog, haszonélvezeti jog, használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, eladási jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek - a…
A sértett a köznyelvben a bűncselekmény áldozatával azonosítható leginkább. A sértett az a természetes vagy nem természetes személy, akinek vagy amelynek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszélyeztette.. A sértettet általában kár éri a bűncselekmény következtében. A sértettnek lehetősége van arra, hogy magánfélként polgári jogi igényt - lényegében kártérítési igényt - érvényesítsen a bűncselekmény elkövetőjével szemben, a büntetőeljárás keretei között. Amennyiben a büntető bíróság az előterjesztett polgári jogi igényt érdemben elbírálva, annak helyt ad, az igény végrehajtási eljárásban érvényesíthetővé válik. A büntető bíróság dönthet úgy is, hogy a polgári…
