2018. január 1-től hatályos a 2016. évi CL. tv., az Ákr., az általános közigazgatási rendtartás. A mindennapi életünknek része, hogy a közigazgatásban, mint ügyfél jelenünk meg. A közigazgatási hatóság határozata befolyásolja az életünket, hiszen jogot keletkeztet, amikor nyugdíjat állapít meg vagy éppen kötelezettséget határoz meg, amikor a különélő szülő terhére kapcsolattartást szabályoz. A kapcsolattartás ugyanis speciális, nemcsak joga, hanem kötelezettsége is a külön élő szülőnek.

Az Ákr. a legtöbb közigazgatási hatósági eljárásban alkalmazandó jogszabály, azokat a kivételeket, melyekben egyáltalán nem alkalmazható, a törvény felsorolja, így például a szabálysértési eljárást, az adóigazgatási eljárást, a versenyfelügyeleti eljárást vagy a  választási eljárást. A többi közigazgatási hatósági eljárásban az Ákr. rendelkezéseitől akkor lehet eltérni, ha az Ákr. azt megengedi. Kormányrendelet az egyes eljárásokra, az Ákr-rel összhangban lévő, kiegészítő rendelkezéseket állapíthat meg. Ilyen jogszabály a Gyer., a 149/1997. Korm. r., mely a gyámügyi eljárással kapcsolatban állapít meg kiegészítő szabályokat.

A közigazgatási hatósági eljárás főszabályként egyfokú, viszont a bírósági jogorvoslat kétfokú.

Az Ákr. 82. §(1) bek. szerint a hatóság döntése végleges, ha azt a hatóság már – a törvényben meghatározott kivételekkel – nem változtathatja meg. A véglegesség a döntés közlésével áll be. Ez utóbbi fontos szabály. A határozat átvételével nyílik meg a bírósági útra nyitva álló határidő.

Az Ákr. 114. §(1) bek. csak kimondja a per lehetőségét, amikor így rendelkezik: az ügyfél – az önálló jogorvoslattal nem támadható végzések kivételével – a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat. A fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási per akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták. A további eljárási szabályokat a Kp., a közigazgatási perrendtartás és kiegészítő jogforrásként a Pp., a polgári perrendtartás tartalmazza.

A legfontosabb, hogy a jogorvoslati határidőn belül keresetlevelet nyújtson be az ügyfél, amennyiben a közigazgatási hatósági határozatot sérelmesnek tartja. Természetesen célra vezető szakember, ügyvéd tanácsát már abban is kikérni, hogy érdemes-e keresetlevelet benyújtani a sérelmes határozat ellen. A Kp. 39. § (1) bek. szerint a keresetlevelet – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. Ha a közigazgatási cselekményt nem kell közölni, a keresetlevelet – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a cselekményről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a cselekmény megvalósulásától számított egy éven belül kell benyújtani. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a keresetlevelet az elsőfokon eljárt közigazgatási szervnél kell benyújtani.

A közigazgatási perben a jogi képviselet főszabályként nem kötelező, de már a keresetlevél elkészítése és a benyújtására vonatkozó speciális szabályok is fontossá tehetik, hogy ügyvéd segítségével indítsa meg az ügyfél a pert. Például, mert a keresetindítási határidő elmulasztása esetén a bíróság a keresetlevelet visszautasítja. (Kp. 48.§ (1) bek. i. pont)

A közigazgatási perre hatásköre általános esetben a törvényszéknek van, néhány speciális esetet kivéve. Illetékesség szerint a jogszabály által kijelölt nyolc törvényszék közül járhat el az illetékességgel rendelkező bíróság. A nyolc törvényszék, köztük a Szegedi Törvényszék, tehát regionális illetékességgel rendelkezik.

Kelt, Kiskunfélegyháza, 2023. április 12.